Amint már én is a folyosókra értem, lökdösődtem a hatalmas tömegben össze- vissza.
- Elnézést! Bocsánat! Sajnálom!- kéregettem a szives elnézésüket a fellökött személyeknek. Amint futottam belebotlottam Vektorba, aki szintén a folyosón sétálgatott.
- Ó, bocsánat Dr. Karter! Épp magát keresem, mivel velem kell jönnie egy igen fontos ügyben.- szóltam, de láttam rajta, még nem igazán érti miről is van szó, ezért magyarázni kezdtem neki.
- Amikor a Falcon 8- cal gyakorlatoztam, kb.: 150km- re DK- i irányba a radaron észleltem egy elhagyatott idegen technológiás űrhajót, és azt a parancsot kaptam, hogy térjek vissza a bázisra. Miután ez megtörtént, a feletteseim parancsára magát kellet megkeresnem. Maga lesz az, akit elviszek a hajóhoz, és kivizsgálja a járművet. De gondolom ezt már nem kell részletezni, szóval kérem jöjjön velem, mert sürget az idő.- mondtam, aztán vártam a válaszát.